Stoki:  sárgaborsó-főzelék; fém hokedli (zárkatartozék)

– Hé, szakács testvérem, ebéd mi lesz?

– Stoki tojással.

– Hú báttya, lesz rianás gazdagon! Szólj má' át a Geriéknek, futkozzanak ők is az ajtóhoz este, ne hesszeljen az a köcsög Sápadt.

– Hehe, múltkor is a cukros zárka előtt gubbasztott fél éjszaka, elkezdi, nem fog ő itt járőrözni, nem azér' fizetik, hogy beigya a bőre a cigányfingot.

--------------------------

– Stokival aki jól bánt, az is csak villanyt oltott vele – elmélkedik Hirceg. – Egy jógyerek se mondta még, hogy frankón lehet vele verekedni. Dobni talán. Kisagyon kúrni valakit, azt' rárohanni.

– Ja, ja – helyesel Tatár. – Dobálást én is láttam pár éve börtönös szinten. Összementek a borsodiak a hatkerületiekkel, meg nem mondom, min. Seriffkedett kicsit egy pesti menő, hogy habi ő majd betiltja a rivózást, közbe meg ÁFA-t szedett öt szem után. Szokásos börtönpolitika. Na, összeüt a két brigád, azt' ahogy fordul a balhé, a pestiek kezdenek így menekülni. Hú, basszátok meg, percekig csattogtak a stokik a csávók fején, csaladi haverom meg ilyet szól: Tiszta Sterbi, mi? Azt kezdi a zajra rázni a picsáját. Jó sztori volt. Fél szint beájult a sebészetre, mi meg szedhettük össze a nagy csomó kést, botot, buzogányt meg asztallábat. Fel voltam fegyverkezve faszán a hátralévő fél évemre.