Fleó: csel, becsapás, elterelő hadművelet
– Azér' Lóri se volt kutya Szegeden! Elfogyott az elemük, és nem tudták tölteni a telót. Na persze töltő se volt. Meg voltak lőve. Kattogtak, mint kecskeszar a deszkán, vagy mi.
– Ne is mondd! – kámpicsorodik el Tatár. – Sírtam én is már ilyen helyzetben, szégyen, nem szégyen.
– Na, egyszer a Lóri megvilágosodott, hogy hoz fel ő majd töltőt a melóhelyről. Nem egyszerű ott se, át kell avászkodnod a cuccal a vamzerkapun. Fogta, fleóból csináltatott egy bugylit. Töltőt be a bakancsba, kés a zsebbe. Fleóból átdzsalt azon a köcsög gépen, ami sipított is, mint szűzlány a szvingerklubban. Visszaküldik, megin' sípolás. Kamu átnézi a zsebeit, hopp, megtalálja a bugylit, nagy látványosan kidobja az asztalra. Samesz rácsap persze egyből, és kezdi vizsgálgatni, hogy milyen pengéje van. Lóri közbe' fogja, gyorsba lekapja a cipőt, a töltőt elnyomja a kapu mellett, hogy a samesz az asztaltól ne lássa, a cipőt meg felpakolja az őr elé. Gép kussol, cipő átnéz, ő addig zokniban áll a töltőn. A végén húzza fel a cipőt, töltő meg vissza bele. A bugylit elvették, de ki nem szarja le, a fleó bejött.
– Frankó!
