Samesz: felügyelő

– Ilyen egy kifarsult börit, mint ez a rákos! – méltatlankodik Hirceg. – Köcsög samesz papírt kér, hogy átdzsaljak a spanomhoz. Vízum nem kéne, verjem a szádba? Anyámnak nem írok, maj' neked, mi, a büdös lónak a faszát! Mászol má' te is a valagamba itten, mindjár' berugdallak az ágy alá! – köt bele Palikába, aki púlban kimenekül.

– Egy ilyen szarrágó őrt ismertem még efkából – szól közbe Tatár. – Hallod, azt még a többi kollegája is utálta, frankón. Anyja felhívja egyszer benn, hogy Sanyika így, Sanyika úgy, az meg tolja le a mutert, mint kurva a gecis bugyit, elkezdi, itt nem Sanyika vagyok, elkezdi, legfeljebb Sándor törzsőrmester! Kérem ezt a megszólítást! Volt olyan, hogy a kutyát nem hagyta aludni, ott pofázott hozzá éjszaka, hogy őrségben nincs alvás, azt rúgta orrba csóri zsukelt. De bazmeg, egyszer beszovázott ez is az őrposzton! Felriad a gyökér, egyből vigyázzba vágja magát, azt csesszétek meg, ezt nem hiszem el, felhívta a főfejet, azt' feldobta saját magát!

– Apám, ez már gecinek is vamzer volt!