Budárhányó: elmaradott, civilizálatlan, nem kellőképpen szocializált

– Basszátok meg, bejött a miskolci szállítás! Olyan formák, hogy a betűt úgy kell beleköpni a szájukba. Már tisztelet a kivételnek, Hirceg.

– Ide nem tesznek be egyet se! – mordul fel Lófia. – Utoljára Tökölön voltam ilyen pállott szájú budárhányókkal, annyi elég volt bőven. Még efkások voltunk, kaptunk ilyen kutyaszalonnát reggelire, tudod, az a genyó, amit fejszével lehetett csak elvágni, elrágni meg sehogy se. Ketten megalakultak, hogy majd ők megsütik. Szétkapták az ágyat, funérból csináltak nyársat, a szivacsot meg feldarabolták és meggyújtották az ablakpárkányon. Persze elkezdett égni a keret is. Mire a sameszok megérkeztek, folyt ki a szemünk a füsttől, ezek meg grilleztek ott nagy rajul.

– Hú, én a Venyigén voltam ilyen dzsudzsukkal, azok a csapba' raktak máglyát rongyokból. Az ablakig nem láttunk a füstbe', ezek meg fel se vették, tényleg. Valami barlangból jöttek, de mutogatták képen, hogy van rajta parabola.