Bugázni: lopni

– Tatár, megvan a büdös smasszer?

– Melyik, Boti? Mind az...

– Most frankón értem a kandeszost. Kolompár Avenyún behánytak az aurájától.

– Ja, ja, a puhos görény! Zsírosabb picsája volt, mint Jennifer Lopeznek.

– Aha, na, egyszer volt egy jó sztorim vele, figyeld. Még a dolgozón voltam, gályáztam pár hetet, szal grasszál a pali a szinten, habiszti mekkora portás ő itt cigánydombon, és kiszúr pár srácot, hogy csigával gyúrnak a zárkán. Elkobozta azonnal, és letette az asztala mellé. Viszkethetett a pállott valaga, mer' csak nyomta tovább a hesszt, ment fel-alá, közbe' a Raszta Robiéktól valamelyik elcsuvelta a csigát. Levágta persze rögtön, hogy visszabugázták, és kurvára smekker lett. Jön oda hozzám, kivan alul-felül, hogy szerezzem neki vissza, mer' ez presztízs, meg a tököm tudja, levonnak egy ezrest a segélyéből vagy mi. Próbálok kitérni, érted, mondom, maj' körbenézek. Vágtam, hogy a Ropiék nyúlták le, vissza is adták volna nekem, de gondoltam, bassza meg a dögszagú kurva anyját, fogom én itt abajgatni ezt a szadista gecit? Meló után dzsalok oda hozzá, kérdi, mi a pálya, érted, így, mi a pálya,mintha a Kék fénybe' lenne pirosnidzsa, aszittem beszarok. Mondom, nyújtsa a kezét, kidugja, én meg a tenyerébe tettem...

– Nem mondod, ne má', Boti, visszaadtad a verébnek?!

– Várjá' má', mondom a tenyerébe tettem. Néz rám a hájas szemével, a kezében meg a csiga kezd el hesszelni minket. A melóhelyről felhoztam egy élő csigát, azt dobtam neki. Bámul a faszkalap, azt' elkezd röhögni. Széjjel röhögte magát, mekkora forma vagyok, hogy a betondzsungel közepén kajakra újítok egy csigát! Hagyta nálunk a másikat is, azt' gyúrogattunk tovább rendesen.