Basadó: telefon

A Szerelem háza: A Váci Bv. Intézet gúnyneve, ahol a hiedelem szerint az átlagosnál több a homoszexuális elítélt

– Jó napot, fiúk! Vonuljon ki mindenki a folyosóra. Ha valaki véletlenül elöl hagyna egy telefont, megússzuk a rámolást. Nos, kimenjünk egy percre?

– Mit keres, főnök, jól értettem, basadót?

– Basadót vagy más tiltott tárgyat, de te is tudod, Lóri. Nos, mi lesz?

– Megyünk már, megyünk kifele!

– Jó, akkor mindenki vetkőzzön le sorban, aztán guggolás.

– Főnök, ne már... – könyörög Eszmeralda. – Én váci vagyok.

– A Szerelem háza, ha-ha, na nyomás!

Eszmeralda elfingja magát. – Én szóltam.

– Cseszd meg, Eszmi, nő létedre annyira durva a gátlástalanságod!

– Mér? Legalább látják, hogy itt sincs semmi.

– Figyeljé' te buzlicsicska! – veszti el a türelmét Hirceg is. – Engemet nem érdekel, hogy nő vagy vagy férfi vagy hegylakó, még egyet ideriansz, ahova térdepeltet ez a köcsög smasszer, letépem a fejed, bebaszom a seggedbe azt fellőlek, mint Kubát, az kurvaisten! Szagolom itt a Zozi gecijét asszed, vagy ki lövöldözött reggel a picsádba.

– Ne izélj már, Hirceg. Tudod, hogy a Márió az uram, meghallja, kiüti az ablakot megint, azt' egy hétig fagyoskodhatunk, amíg jönnek a téemkások.