Habiszti csárázás: nők orális kielégítésének imitációja
– Volt egy gáré felénk, ötven és a halál közt, ilyen meghatározhatatlan korú retekbánya, mátósan örökké. Spanommal látjuk, hogy dzsal hazafelé, pörögtünk pont, mint majom fasza a köszörűkövön, kitaláltuk, hogy habiszti majd megerőszakoljuk. Kezdünk kamuból futni felé, megy az akremóbégatás, hogy így megbaszunk, úgy megbaszunk. Hallod! Csaj az elején még lohol, de fél perc után már csak helyben jártunk.
– Amilyen Bed Prittes piperkőc formád van, frankón akarta, hogy utolérjétek, mi? Mit csináltál volna vele, Botikám?
– Huszonötbe' van a hullabaszó, Hirceg. Jobban vigyáztam, hogy tartsam a távolságot, mint a ringben. De Palika, te aggszűz, te megkúreltad volna a púró gádzsit, mi? Nyalni se nyaltál még, te csicsekbúvár.
– Voltam nővel, és nyaltam is.
– Jógyerekek picsájából szopkodtad te a négynapos szart – mordul rá Hirceg. – Mindzsót se láttál még, mi van veled?
– Ja, olyan vagy Palika, mint a kamunyaló erzsébeti spanocskám, annak egy bepállott pina elvette a kedvét a lefetytől egy életre. Mikor csáráznia kellett, behajolt, ujját odarakta az orrához, így utánozta a nyelvmunkát.
– Levágják a csajok a habiszti csárát – okosít Hirceg. – Én csak akkor nyalakszok, ha lubeszt akarok csinálni a picsából. Ha kajli belém a nő, értitek, ugrik ki egyből a négyes útra, mint a beszpídezett kenguru. Amúgy meg nyaljon a koporsó!
