Frájer: pancser, szerencsétlen, veréb

– Jó sok basadó van a szinten mostanában – vigyorog Botondra Palika.

– Egyszer fenn, egyszer lenn, öcskös. Pár éve volt itt egy komoly vamzer. Vasakat árult ő is, de rafinált egy geci volt. Ahol tudta, hogy van teló, azonnal dörzsölte a sameszoknak, aztán meg eladta a frájereknek a saját áruját. Rohadtul idegesített már az a ganaj, de elverni se bírtuk az őrök miatt. Jobban védték, mint a pápát. Kiderült egyszer, hogy egyik kampim ismeri a csókát, aki hordta be neki a telót. Valami szenteskedő görény volt, habi idejárt missziót tartani, azt' púlba terítette a cuccot. Pár álmatlan éjszaka után kitaláltam valamit. A spancimmal küldtünk lét a missziósnak, hogy írja fel a vasak gyári számát. Miután bejutott a szajré, de még nem adta el az a szarfaszú vamzer, okosba' letilttattuk az összeset. Ott maradt a köcsög vagy tíz féltéglával, dughatta fel őket egyesével a valagába. Nem vágta, mi van, erre megcsináltuk az okosságot még kétszer. A végén kisírt szemekkel szállíttatta át magát valami lányneveldébe. Persze várták ott is, addigra már szerzett szokerálót minden jógyerek.